Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Miskolc-Debrecen vasútvonal

2019.08.15

Tervezett vasúti híd Polgárnál és a hozzá kapcsolódó vasútvonalak

 

 

Közel másfél évszázada, a kiegyezés után határozták el először, hogy vasúti hidat építenek a Tiszán Polgár térségében. Az első próbálkozás óta eltelt évtizedek alatt többször próbálkoztak állandó és ideiglenes átkelők építésével is, de a híd és a hozzá kapcsolódó vasút megvalósítása mindig kudarcba fulladt.

 

Miskolc – Polgár – Debrecen vasútvonal

1869-ben elkészült a Miskolcot Debrecennel összekötő vasútvonal terve. A vonal a tervek szerint Polgárnál keresztezte volna a Tiszát. A közigazgatási bejárást is megtartották, de a vonal építése elmaradt.

A ma már nem üzemelő Ohat – Kócs (mai nevén Ohat – Pusztakócs)- Tiszapolgár (mai nevén Polgár), illetve a Tiszapolgár – Királytelek (mai nevén Görögszállás) vasútvonal üzembe helyezése után 1897-ben újra felmerült a vasúti híd építésének igénye, ezzel együtt a Tisza bal partján haladó vasútvonal összekötése a miskolci vasúti csomóponttal.

Az I. világháború előtti években újra felmerült a vasúti átkelő felépítésének lehetősége.  Hejőkeresztúr állomásból kiágazva vezetett volna a vasútvonal a Tiszai átkelőig, de onnan csak Polgár állomásig tervezték kiépíteni.

1938-ban Tiszaszederkény (egykor Leninváros, ma Tiszaújváros) és Polgár között a 35. számú közlekedési úton, a Tisza folyó 847,3 fkmszelvényében olyan közúti híd épült, amelynek hídfői és pillérei vasúti hídszerkezet elhelyezésére alkalmasak voltak. A vasúti híd elhelyezésére a déli oldalon biztosítottak helyet. Ezt a hidat 1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A közúti hídszerkezet újjáépítésére 1948-ban került sor.

1950-es évek elején több más vasútvonallal együtt (Pl: Mohács-Bátaszék, Ózd-Kisterenye, Dunapataj-Baja) a Hejőkeresztúr – Tiszapalkonya – Polgár – Debrecen vasútvonalat tervezték megépíteni. 1951-ben a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium megbízást adott az UVATERV-nek az előbb már említett Tiszapalkonya – Polgár – Debrecen vonal terveinek elkészítésére. Az új vasútépítést a Tiszapalkonyai Hőerőmű, illetve az itt tervezett városépítés kiszolgálása tette időszerűvé. A Sajó völgyéből érkező nagy mennyiségű gyorsabb célhoz juttatása érdekében tervezték megépíteni az ún. nyékládházai deltavágányt. A tervezés során felmerült egy Hejőkeresztúrt elkerülő változat is. A vonal Nyékládháza állomást elkerülve, attól északra ágazott volna ki a Miskolci fővonalból és haladt volna Tiszaszederkény felé.

A tervezett vasútvonalból csak a Hejőkeresztúr – Tiszapalkonya szakasz épült meg (1953) és először csak iparvágányként helyezték üzembe.

A Tiszapalkonya Erőmű – Tiszaszederkény – Hejőkeresztúr vonalon 1956-ban indult meg a személyforgalom, ekkor vált az iparvágány közforgalmú vasúttá, és ekkor újították fel a Hejőkeresztúr – Nyékládháza vonalszakaszt, valamint Hejőkeresztúr megállóhely helyén ekkor épült fel az új állomás.

Háromféle elképzelés alakult ki a cikk tárgyát képező vasút vonalvezetésével kapcsolatban.

Mind a három változat esetében a vonal a 35. számú főút Tisza hídjának déli oldalán keresztezi a folyót. Külön szintben keresztezi a 35. számú főutat, majd Polgár állomástól északra csatlakozik a Tiszalök – Polgár vasútvonalhoz.

1. Polgár - Balmazújvárost nyomvonal.

Polgár állomástól délre a tervezett vonal bal kanyarral ágazik ki a Polgár – Ohat-Pusztakócs vonalból, majd halad kelet - délkelet felé. Görbeháza magasságában dél - délkelet felé fordul, és Balmazújvárostól nyugatra becsatlakozik a Debrecen – Füzesabony vonalba. Polgár és Balmazújváros közötti szakaszra Görbeházánál és a Takács-tanyánál terveztek állomást illetve megállóhelyet építeni.

2. Polgár – Hajdúnánás nyomvonal

Polgár állomástól délre a tervezett vonal egy 2000 méter sugarú bal kanyarral ágazik ki a Polgár – Ohat-Pusztakócs vonalból, majd halad kelet - délkelet felé. Keleti irányban halad keresztül a Hortobágyon és Hajdúnánás állomástól nyugatra még az állomás előtt becsatlakozik a Debrecen – Tiszalök vonalba.

3. Polgár – Hajdúböszörmény nyomvonal

Polgár állomástól délre a tervezett vonal bal kanyarral ágazik ki a Polgár – Ohat-Pusztakócs vonalból, majd halad Görbeháza felé. Görbeháza után délkeletre fordul Hajdúböszörmény felé. Hajdúböszörménynél a csatlakozik a Debrecen – Tiszalök vonalhoz. Polgár – Hajdúböszörmény szakaszra tervezett állomások és megállók: Görbeháza, a Keleti-főcsatorna közelében, annak nyugati oldalán forgalmi kitérő, Nagy-tanya.

1958-ban a MÁV Miskolci Igazgatóság megbízást kapott a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumtól, hogy tegyen javaslatot a Záhony és Miskolc közötti széles nyomtávú vasútvonal megépítésére. Ennek a tervnek az egyik változata szerint a vonal Polgár és Tiszaszederkény (Leninváros/Tiszaújváros) között keresztezte volna a Tiszát. A széles nyomtávú vasútvonal megépítésének elmaradása nem csak pénzügyi okai voltak. Gondot jelentett, hogy visszaútban a széles nyomtávú teherkocsik raksúly-kapacitása nem lett volna kihasználva.

A Közlekedéstudományi Egyesület 1958-ban foglalkozott a Miskolc – Polgár – Debrecen közötti vasútépítés szükségességével. Ekkor vetődött fel egy olyan változat, hogy Polgár állomástól nem a „lakatlan” Hortobágyon keresztül, hanem a meglévő vasútvonalak (Polgár – Tiszalök – Tiszavasvári – Hajdúböszörmény – Debrecen) felújításával kívánták az új vasúti kapcsolatot kiépíteni.

1996-ban a Magyar Államvasutaknál vezetőségi értekezleteken még felmerült a cikk tárgyát képező vasútvonal kiépítésének lehetősége, de ez még a tervezőasztalig sem jutott el.

Miskolc – Polgár – Újtikos – Görögszállás - Kemecse vasútvonal

A hatvanas évek közepén némi hangsúlyeltolódást lehetett tapasztalni a Polgári Tiszai vasúti hídhoz kapcsolódó vasútvonal megvalósításával kapcsolatban. A közvetlen Miskolc – Debrecen vasúti összeköttetés kiépítése egyre inkább háttérbe szorult. A Közlekedéstudományi Intézet javaslatot tett normál nyomtávú vasútvonal kiépítésére egy újonnan épített – a Tiszát Polgárnál keresztező – vasúti hídon át a Budapest – Záhony közötti távolság rövidítése, valamint a miskolci csomópont tehermentesítése érdekében (Emőd – Tiszaszederkény/Leninváros/ – Újtikos – Görögszállás – Kemecse).

A KTE Miskolci szervezete 1966-ban javasolta a Görögszállás – Kemecse összekötő vágány kiépítését, mellyel valóban lerövidült volna a szállítási idő Záhony felé, de a másik cél Miskolc csomópont tehermentesítése nem valósult volna meg. Az összekötő vágány építése elmaradt, de a nógrádi valamint a borsodi iparvidék és Záhony között közlekedő vonatok által is használt Nyíregyháza északi deltát 1,5 kilométerrel északabbra helyezték és sor került az úgynevezett Északi Kitérő állomás kiépítésére.

Tervek készültek egyrészt Leninváros térségének vasúti fejlesztésére. Terv legfontosabb részét képezte az Emőd és Hejőkeresztúr közötti deltavágány megvalósítása, melynek megépítésével tehermentesíthető a Miskolci csomópont.

A deltavágány terve két változatban készült:

  1. Emőd állomás Miskolc felé eső kijárata és a fővonal bal kanyarja után ágazik ki jobbra 900 méter sugarú kanyarral, majd szintén 900 méter sugarú kanyarral csatlakozik a Nyékládháza – Mezőcsát/Leninváros vonalba még Hejőkeresztúr állomás Nyékládháza felé eső vége előtt.

 

  1. Emőd állomás Miskolc felé eső kijárata után közvetlenül ágazik ki jobbra és Hejőkeresztúr állomás Mezőcsát/Leninváros felé eső vége után csatlakozik be.

Ezen kívül még Emőd, Hejőkeresztúr, Leninváros állomások bővítése, Nyékládháza – Leninváros szakasz pályakorszerűsítése, Nyékládháza – Tiszapalkonya Erőmű állomások közötti vonalvillamosítás, távközlő- és biztosítóberendezések korszerűsítésére és bővítésére is készültek tervek

Másrészt, elkészültek a tervei a Leninvárostól Kemecséig kiépítendő új vasútvonal nyomvonalának:

  1. Új vasútvonal építése Leninváros állomástól a Polgár – Újtikos vasútvonalig (a Tiszát a 35-ös főút hídja mellé épített vasúti hídon keresztezné), melynek nyomvonala némileg nyugati irányba lenne áthelyezve. Az új vasútvonal egy északi és egy déli irányú deltával csatlakozik az új nyomvonalon fekvő Polgár - Újtikos vonalba. A település nyugati oldalára áthelyezett Újtikos állomástól kezdve a már létező vasútvonalon halad Görögszállásig. Görögszállás és Kemecse között új összekötő vágány épül.
  1. Mivel a Magyar Államvasutak a Közlekedés – és Postaügyi Minisztérium Közúti Főosztályának 1979. XII. 29-én levélben jelezte, hogy lemond a 35. számú főútvonal leninvárosi Tisza-hídjának vasúti felhasználásáról a 2. számú tervezet már új nyomvonalra teszi a vasúti hidat.

 

Részlet a MÁV leveléből:

 

  •  

„A tárgyban megnevezett közúti híd a kialakult helyi adottságok, illetőleg kötöttségek folytán ma már nem alkalmas a korábbiakban tervezett formában vasúti pálya átvezetésére.

Ugyanis a figyelembe vehető új vasútvonal építésének szempontjából a híd környezetének beépítettsége, illetve a városon történő átvezetése ma már a híd vasúti célú felhasználását kizárja.

Ezek figyelembevételével a vasút a meglévő Tisza-hídtól északra kedvezőbb pályageometriájú nyomvonalat keres, és nagy távlatokban sor kerülhet egy új vasúti híd építésére.”

  •  

 

Sajószöged és Leninváros között észak felé ágazik ki az új vonal. Nagyjából Tiszagyulaháza és Újtikos között, de a Sajó – Hernád egyesült folyók torkolata alatt keresztezi a Tiszát, majd csatlakozik az új nyomvonalra tervezett Polgár – Újtikos vonalhoz.

Leninváros és környékének vasúti fejlesztéseiből a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek közepéig eltelt körülbelül 10 évben Leninváros állomás bővítése és felújítása, Leninváros - Hejőkeresztúr szakasz felújítása és villamosítása, Hejőkeresztúr állomás felújítása és villamosítása, Tiszapalkonya Erőmű – Leninváros szakasz pályafelújítása és villamosítása, valamint Tiszapalkonya állomás bővítése és villamosítása valósultak meg.

A Leninváros – Kemecse vasútvonal 1. számú tervváltozatban leírt nyomvonal a Budapest-Ferencváros Keleti Rendező – Miskolc – Északi kitérő – Záhony vasútvonallal szemben 28,5 km, a Budapest-Ferencváros Keleti Rendező – Debrecen – Záhony vasútvonallal szemben 28,9 km távolságrövidülést eredményez. A 2. számú változat az előzőtől lényegében csak a Tisza jobb-parti szakaszában tér el.

A szállítási távolság rövidülése egyértelmű, de hátránya, hogy egyvágányos vasútvonalként tervezték építeni. Ez alól csak a Görögszállás – Kemecse szakaszt tekinthetünk kivételnek, itt ugyanis a Nyíregyháza Északi deltát tekinthetjük második vágánynak.

Leninváros – (Tiszapalkonya Erőmű) – Újtikos vasútvonal

A hetvenes években ideiglenes híd (úszóhíd) építése is felmerült. Leninváros –Újtikos vonal a tervezet szerint Tiszapalkonya Erőmű állomás északi líra kiágazásától északra (I. változat) vagy délre (II. változat) ágazik ki és indul dél-felé, és 500 méter sugarú kanyarral a Tisza felé fordul. Úszóhídon keresztezi a Tiszát, majd Polgár állomástól északra egy északi irányú 300 méter sugarú kanyarral csatlakozik az Ohat-Pusztakocs - Tiszalök vasútvonalhoz.

Mezőcsát – Tiszacsege vasútvonal

A nyolcvanas évek elején tervezték a Hejőkeresztúr – Mezőcsát vonal meghosszabbítását az Ohat-Pusztakocs – Tiszalök(117) vonal Tiszacsege állomásáig. A Tiszára úszó vasúti hidat terveztek. A tiszai vasúti átkelés megvalósításával együtt tervezték kiépíteni a Mezőcsáti vonal villamosítását. A tervezett vasút nyomvonala már ki volt tűzve, de az építkezés elmaradt.

A cikkem egyik tárgyát képező Miskolc – Polgár – Debrecen vasútvonal, illetve Polgári tiszai vasúti átkelés megvalósításával többször próbálkoztak, de minden kísérlet kudarcba fulladt. A tervezők által a hetvenes évek második felében elképzelt gyorsvasút egy északnyugat délkelet irányú kapcsolatot teremtett volna Debrecen és a borsodi iparvidék között, Ózd végállomással.

Az Emőd – Tiszaújváros – Polgár – Újtikos – Görögszállás – Kemecse vasútvonal ebben a formában való kiépítése ma már kétségtelenül nem időszerű, de az Emőd és Hejőkeresztúr közötti deltavágány kiépítése most is sokat javítana Nyékládháza állomás leterheltségén, illetve a szállítási idők jelentősen rövidülnének.

A fentiekben részletezett vasútvonalak bármelyikének megvalósulása alternatív útvonalat jelentett volna a Nyíregyháza – Szerencs – Miskolc egyvágányos vasútvonalon bekövetkező bármilyen anomália vagy tervezett felújítás esetére.

A vasúti híd építésének elmaradása hátrányosan érintette a nem zsákvonalként, de igen elszigetelten üzemelő Ohat-Pusztakocs – Tiszalök vasútvonalat. Tisza bal-parti vasútként is emlegetett vonal egyetlen jelentősebb települése Polgár, ezen kívül csak kisebb Tisza-menti településeket érint. Az állomások elhelyezése rendkívül előnytelen, mindezekből következően a vonal rendkívül kisforgalmú volt.A cikkben tárgyalt vasútvonal tervezeteknek voltak olyan nyomvonal változatai, melyek a Tisza bal partján fekvő vasútvonal Polgártól északra található részét hasznosította volna. A pálya teljes felújítását, illetve az állomások áthelyezését tervezték.

A Miskolc – Tiszaújváros (Leninváros) vonal meghosszabbítása legalább Polgárig, a több mint hatvan éve közforgalmú vasútként üzemelő vonal személyforgalmát is növelte volna. Ezen kívül valószínűleg nagyobb forgalmat generált volna a kisforgalmú Ohat-Pusztakocs – Tiszalök vasútvonalon, ezzel talán elkerülhető lett volna a felújítás híján teljesen lepusztult vonal bezárása.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.